A kereskedelmi kamara elnöke kedden az osztrák társintézménnyel együtt szervezett bukaresti konferencián beszélt erről egyéb témák mellett. Elmondta, a Duna menti országoknak össze kell fogniuk egy közös projekt keretében, amely arra irányulhatna, hogy a Duna a jelenleginél nagyobb hajóforgalom lebonyolítására legyen alkalmas.
Daraban szerint arra lenne szükség, hogy a közúti áruszállítás egy része a dunai vízi útra terelődjön, ami a magas üzemanyagárak miatt is előnyösebb a közúti szállításnál. Rámutatott: Ausztriának, Romániának, Szerbiának, Magyarországnak, Bulgáriának és Szlovákiának össze kellene fognia, és pénzt lehívnia erre a célra az Európai Bizottságtól.
Jelezte: Németország követendő példa azzal, ahogyan Dortmundot becsatlakoztatta a rajnai hajózásba egy csatorna és egy kikötő megépítésével. Emellett a duisburgi kikötőt is példaként említette, amelynek nagyobb a kapacitása, mint valamennyi Duna menti, illetve a fekete-tengeri Konstanca kikötőnek együttvéve.
Daraban szerint csak három ország, Románia, Ausztria és Szerbia ért egyet ezzel a fejlesztési tervvel, míg Magyarország, Bulgária és Szlovákia ellenzi. "Meg kell győzzük a három országot, különösen a magyarokat, akik környezetvédelmi szempontokra hivatkoznak" - mondta a román kereskedelmi kamara elnöke.